Hazánkban kevéssé ismert és elterjedt a természetes palából készült tető. Évtizedeken át az azbesztcement lapból sajtolással készített tetőfedő lemezeket nevezték palának - sokfelé még ma is ezen a néven árusítják ezeket.

A természetes pala tetőfedő anyagként tartóssága, időjárásállósága miatt alkalmazható jól, külföldön még napjainkban se vetik meg ezt az anyagot. Ám szállítása nehéz (könnyen törik), másrészt súlya miatt a szokásosnál jóval erősebb tetőszerkezetet igényel.

A kibányászott lemezes palát helyben megmunkálták: úgynevezett hasítóházakban nagy gyakorlattal rendelkező munkások választották le a lemezeket, majd forma és méret szerint válogatták őket.

A tetőfedő pala nagyjából hosszúkás téglalap formájú, sarkai, élei lekerekítettek. Válogatáskor méret szerint osztályozták őket, a tetőfedők jobban kedvelték a hosszabb darabokat, de nagyon jól tudták a különböző méretűeket úgy illeszteni egymáshoz, hogy abból erős, egységes felület alakuljon ki.

A palalemezekre lyukak kerültek, az ezen átbújtatott kampók rögzítették a tetőn a palát.

Annak ellenére, hogy viszonylagos drága anyag, és erősebb ácsszerkezetet igényelt, a bükki palabányák környékén, de még a kissé távolabb eső községben is gyakori tetőfedő anyag volt. Hála József már említett tanulmányában több mint 30 olyan Bükk környéki települést sorol fel, ahol még napjainkban is találunk palával fedett épületeket.

A palatetőt jobbára a módosabb emberek házain, és az érsekségi (uradalmi) épületeken alkalmaztak, bár ismert a környéken palával fedett gazdasági épület is.

A "kőzsindelynek" is nevezett palatető úgy készült, hogy a tető szarufáira deszkázást szegeztek, majd alulról felfelé haladva erre erősítették fel a palalemezeket szintén szegezéssel. Alulra két-három sorban a nagyobb darabok kerültek, feljebb a kisebb méretűek.

A palatetőn kúpcserepet nem alkalmaztak, hanem a gerincen mindkét oldalra nagyobb lemezek kerültek, és az egyik a másik fölé nyúlt, így takarta el a gerinc rését a csapadék elől.

A palafedés készítése időigényes munka volt és nagy gyakorlat kellett hozzá. Viszont ezek a tetők akár évszázadokig is elláták feldatukat.

Napjainkban a természetes palát külföldről szállítják hazánkba.