MIT LÁT A HŐKAMERA?

A vályogházak, kőházak - és általában a régi házak - esetében az esetleges statikai hibákon túl legnagyobb problémát a házak hőszigetelése jelenti.

Jól fűtünk-e? Hogyan és mint lehetne spórolni, nem kiengedni a meleget a házból...? egyáltalán hol szökik a meleg? - ez mind-mind foglalkoztatja az ilyen épületekben lakókat.

Ezen az oldalon nekik kívánok segítséget nyújtani. Jómagam nem vagyok épületgépész, hőtechnikával foglalkozó szakember - de a sok-sok éves tapasztalataimat úgy gondolom, érdemes megosztanom. S ehhez rendelkezésre áll egy nem olcsó, de igencsak hatásos eszköz - a hőkamera.

Az alábbiakban ne várjon senki magasröptű szakmai elmélkedéseket, számításokat... ennél sokkal egyszerűbbek ezek a dolgok ("smile" helye). De igyekszem megmagyarázni, esetleg ötleteket adni - hátha nem csak én hasznosíthatom azt, amit a kis képernyőn megfigyelhetünk.

Nézzük tehát, mit lát a hőkamera.

    1. Redőnyszekrény az ablak fölött

    2. Kőlábazat szigetelés nélkül

    3. Mire jó a parapetkonvektor?"

    4. Spaletta csukva - spaletta nyitva

    5. Villanyvezeték mint fűtőtest

    6. Friss vakolat

(A kis képekre kattintva azok nagyítva is megtekinthetők)


 

1. Redőnyszekrény az ablak fölött

 

Nagyjából úgy a harmincas évektől terjedtek el az ablak fölé szerelt redőnyszekrények - hogy aztán a 60-as években szinte minden háznál (legyen az városi emeletes ház vagy falusi kockaház) ilyenek kerüljenek az ablakok fölé.  

A mellékelt képen jól kivehető, hogy mennyi meleget enged ki ez a szerkezet: az épület fala (kívülről!) hideg, tehát visszatartja a hőt. Ám figyeljük csak meg az ablak feletti élénk sárga csíkot: ez bizony a redőnyszekrényt mutatja nekünk. De láthatunk még egy csíkot magasabban: az pedig az áthidaló, ami valószínűleg betonból készült, és nem kapott külső oldali hőszigetelést.  

Hogy mit lehetne tenni? Ha marad a redőny, sok mindent nem. Ha az egész ablak ki lenne cserélve, talán az lenne a legjobb megoldás - de tudjuk, ez nem olcsó mulatság. Ha kikerülne a szekrényből maga a redőnyszerkezet, helyette szigetelést raknánk - és hogy az ablak lesötétítése megoldott legyen, két, kifelé nyitható zsalugáter kerülne a falra... az nem csak hasznosabb lenne, de még mutatósabb is lenne tőle a homlokzat. Az ablak feletti áthidalót pedig le kellene szigetelni.  


 

2. Kőlábazat

 

A következő képen egy olyan házat látunk, melynek kőlábazata van, s a szoba padlószintje valószínűleg nem ennek magasságában található bent, hanem a terepszinten.

Látható, hogy a fűtött szoba fala viszonylag jól visszatartja a hőt... azonban az igazán csinos és egyébként a fal védelme érdekében szükséges lábazat mögött semmilyen szigetelés nincs - ott bizony árad kifelé a meleg. Vagy befelé a hideg.

A megoldás ilyenkor a lábazat leszigetelése lehet. De itt most konkrét megoldást ne várjon az olvasó - mert minden háznál, minden lábazati anyagnál más és más módon kell ezt megoldani.


 

3. Mire jó a parapetkonvektor

 

A régi jó, ablak alá szerelt parapekonvektorok úgy működnek, hogy a falon kinyúló dupla cső egyikén beszívják a levegőt, a másikon pedig kifújják.

Kevéssé ismert, hogy ez a levegő igen magas hőmérsékletű, akár a 80-90 fokot is elérheti.

Egyszerűen belátható, hogy ez a forró levegő a körülötte lévő testeket - mégpedig itt a falat - felmelegíti. A két kép közül az elsőn egy éppen működésben lévő, azaz bekapcsolt konvektor körüli falfelületet figyelhetünk meg: a fal egészen forró. S tudjuk, a vályogfal - ellentétben például a hőszigetelésre kiválóan alkalmas, de üreges kerámiaanyagból (azaz égetett téglából) épült fallal - jó hőtartó képességgel rendelkezik.

Míg az első kép egy késő esti időpontban, a másik reggeli időpontban készült. Ez utóbbin a gázkonvektor már nem fűt, de látható, hogy bent a szobában az ablak mögött meleg van - és a konvektor légbevezető nyílása körül is még meleg a fal. (Szerencsém volt a kép készítésekor, a ház, ahol fotóztam, éppen felújítás alatt volt, a régi, rossz cementes vakolatot már leverték)

Mi következik ebből?

Annyi, hogy érdemes átgondolni egy vályogház megépítésekor, korszerűsítésekor, hogy ne a manapság elterjedt radiátoros fűtés készüljön, hanem gázkonvektoros fűtés. Ez utóbbi megépítése eleve jóval olcsóbb, mint egy teljes kazános fűtési rendszeré, és a működése is gazdaságosabb (akkor és ott kapcsolom be a konvektort, ahol éppen szükségem van rá, nem kell egy egész rendszert felfűteni).

És hát lássuk be, egy radiátor soha sem fogja olyan mértékben felmelegíteni a vályogfalat, mint a konvektor forró levegője...


 

4. Spaletta csukva - spaletta nyitva

Az első pontban már szó volt a spalettákról.

A mellékelt képeken jól kivehető, hogy egy, az ablakra helyezett spaletta (zsalugáter) mennyi meleget tud visszatartani. Az első képen az ablakot nyitott spalettával mutatom: a hőmérséklete 15,6 fok. Csukott spalettával már csak 11,9 fokot mutat a hőkamera, azaz több mint 3 fokkal kevesebb szökik meg.

Persze az itt bemutatott spaletta lehetett volna kicsit jobb kivitelű is - hogy felül se jöjjön ki az a kevéske meleg sem, amit a képen vörössel látunk... (14,6 fok). De hát sk. készült a szerkezet...


 

5. Villanyvezeték mint fűtőtest

A kép szintén egy felújítás alatt álló háznál készült. A hőkamera képernyőjén látható vörös csík nem más, mint a falban futó villanyvezeték.

A kép készítésének időpontjában csak néhány fogyasztó működött (két világítótest és egy hűtő) de látható, hogy ezek miatt is mennyire felmelegedett a vezeték.

A ház felújítása még csak az elején tart - de jól mutatja a kép, hogy a felújítás során nem szabad elhagynunk a vezetékek cseréjét. A régi embereknek a régi házakban jóval kevesebb áramra volt szükségük: egy-egy lámpa a szobában, esetleg egy tévé, egy hűtő. De ma ennél sokkal, de sokkal több áramot használunk - az elektromos hálózatot ennek megfelelően kell felújítani, bővíteni.

S ne feledjük, az átforrósodott villanyvezeték a szerves (szálas) anyagot tartalmazó földfalban akár tüzet is okozhat...

Tulajdonképpen az a célszerű, ha a felújítást a villanyvezetékek (és a hozzájuk tartozó csövek, a villanyóra) cseréjével kezdjük - hiszen maga az építkezés, a felújítás is sok áramot igényel.


 

6. Friss vakolat

A képen friss, alig két hete készült vakolat látható.

Jól kivehető, hogy a még nedves vakolat mennyire hidegebb, mint a régebbi - ez a nedvességet jelzi számunkra. A fénykép októberben készült, amikor a zárt házban a vakolat már nem tud száradni. Nem véletlen, hogy a régi korok emberei szeptember után és május előtt nem vakolták, tapasztották a házukat - tudták, hogy ekkor már csak nagyon lassan és nehezen fog kiszáradni a fal.

Érdemes megfigyelni, hogy a vizesedés hogyan követi a fal vonalát, a sarok élén már nem olyan magasan látható.

(Folyt. köv...)


Ha írni akarsz, vagy valami jobban érdekel: