A következő képen egy olyan házat látunk, melynek kőlábazata van, s a szoba padlószintje valószínűleg nem ennek magasságában található bent, hanem a terepszinten.
Látható, hogy a fűtött szoba fala viszonylag jól visszatartja a hőt... azonban az igazán csinos és egyébként a fal védelme érdekében szükséges lábazat mögött semmilyen szigetelés nincs - ott bizony árad kifelé a meleg.
Vagy befelé a hideg.
A megoldás ilyenkor a lábazat leszigetelése lehet. De itt most konkrét megoldást ne várjon az olvasó - mert minden háznál, minden lábazati anyagnál más és más módon kell ezt megoldani.
|
|
|
3. Mire jó a parapetkonvektor
|
|
A régi jó, ablak alá szerelt parapekonvektorok úgy működnek, hogy a falon kinyúló dupla cső egyikén beszívják a levegőt, a másikon pedig kifújják.
Kevéssé ismert, hogy ez a levegő igen magas hőmérsékletű, akár a 80-90 fokot is elérheti.
Egyszerűen belátható, hogy ez a forró levegő a körülötte lévő testeket - mégpedig itt a falat - felmelegíti.
A két kép közül az elsőn egy éppen működésben lévő, azaz bekapcsolt konvektor körüli falfelületet figyelhetünk meg: a fal egészen forró.
S tudjuk, a vályogfal - ellentétben például a hőszigetelésre kiválóan alkalmas, de üreges kerámiaanyagból (azaz égetett téglából) épült fallal - jó hőtartó képességgel rendelkezik.
Míg az első kép egy késő esti időpontban, a másik reggeli időpontban készült. Ez utóbbin a gázkonvektor már nem fűt, de látható, hogy bent a szobában az ablak mögött meleg van - és a konvektor légbevezető nyílása körül is még meleg a fal.
(Szerencsém volt a kép készítésekor, a ház, ahol fotóztam, éppen felújítás alatt volt, a régi, rossz cementes vakolatot már leverték)
Mi következik ebből?
Annyi, hogy érdemes átgondolni egy vályogház megépítésekor, korszerűsítésekor, hogy ne a manapság elterjedt radiátoros fűtés készüljön, hanem gázkonvektoros fűtés.
Ez utóbbi megépítése eleve jóval olcsóbb, mint egy teljes kazános fűtési rendszeré, és a működése is gazdaságosabb (akkor és ott kapcsolom be a konvektort, ahol éppen szükségem van rá, nem kell egy egész rendszert felfűteni).
És hát lássuk be, egy radiátor soha sem fogja olyan mértékben felmelegíteni a vályogfalat, mint a konvektor forró levegője...
|
|
4. Spaletta csukva - spaletta nyitva
|
Az első pontban már szó volt a spalettákról.
A mellékelt képeken jól kivehető, hogy egy, az ablakra helyezett spaletta (zsalugáter) mennyi meleget tud visszatartani.
Az első képen az ablakot nyitott spalettával mutatom: a hőmérséklete 15,6 fok. Csukott spalettával már csak 11,9 fokot mutat a hőkamera, azaz több mint 3 fokkal kevesebb szökik meg.
Persze az itt bemutatott spaletta lehetett volna kicsit jobb kivitelű is - hogy felül se jöjjön ki az a kevéske meleg sem, amit a képen vörössel látunk... (14,6 fok).
De hát sk. készült a szerkezet...
|
|
|
5. Villanyvezeték mint fűtőtest
|
|
A kép szintén egy felújítás alatt álló háznál készült.
A hőkamera képernyőjén látható vörös csík nem más, mint a falban futó villanyvezeték.
A kép készítésének időpontjában csak néhány fogyasztó működött (két világítótest és egy hűtő) de látható, hogy ezek miatt is mennyire felmelegedett a vezeték.
A ház felújítása még csak az elején tart - de jól mutatja a kép, hogy a felújítás során nem szabad elhagynunk a vezetékek cseréjét. A régi embereknek a régi házakban jóval kevesebb áramra volt szükségük: egy-egy lámpa a szobában, esetleg egy tévé, egy hűtő.
De ma ennél sokkal, de sokkal több áramot használunk - az elektromos hálózatot ennek megfelelően kell felújítani, bővíteni.
S ne feledjük, az átforrósodott villanyvezeték a szerves (szálas) anyagot tartalmazó földfalban akár tüzet is okozhat...
Tulajdonképpen az a célszerű, ha a felújítást a villanyvezetékek (és a hozzájuk tartozó csövek, a villanyóra) cseréjével kezdjük - hiszen maga az építkezés, a felújítás is sok áramot igényel.
|
A képen friss, alig két hete készült vakolat látható.
Jól kivehető, hogy a még nedves vakolat mennyire hidegebb, mint a régebbi - ez a nedvességet jelzi számunkra. A fénykép októberben készült, amikor a zárt házban a vakolat már nem tud száradni.
Nem véletlen, hogy a régi korok emberei szeptember után és május előtt nem vakolták, tapasztották a házukat - tudták, hogy ekkor már csak nagyon lassan és nehezen fog kiszáradni a fal.
Érdemes megfigyelni, hogy a vizesedés hogyan követi a fal vonalát, a sarok élén már nem olyan magasan látható.
|
|
Ha írni akarsz, vagy valami jobban érdekel:
|