A fa és a föld mellett az emberiség legrégebbi építőanyaga a kő. A neolit kor emberének megalitjaitól a klasszikus görög és római épületeken át a középkor számos székesegyházáig, később a nagyúri palotákig mind-mind ezt az anyagot használták építkezésre. Hazánkban is sokfelé találunk kőházakat, nem is gondolnánk, hogy a hazai épületállomány majd' 25 %-a kőből készült.

A kőből való építkezés története az emberi kultúra története. Elődeink tudása, értelme és művészi érzéke minden korban az általuk lakott, használt építményekben csúcsosodik ki. Fokozottan érvényes ez a régi korok épületeire - a palotákra és a köznép által használt épületekre egyaránt. A régi falusi emberek házaik építésekor lakóvidékük és koruk legmagasabb technikai és elméleti ismereteit, tudását hasznosították: a ma embere is sokat tanulhat ezekből. A kőből épült házak közül sok esztétikailag is nagy értéket képvisel, ezért megőrzésük, dokumentálásuk mindannyiunk feladata.

Ezek az oldalak a elsősorban a népi építészetben, építőmesterségben használatos különféle tulajdonságú, épületfalakhoz használatos kövekről, az azokból épült házakról szólnak.