A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával elkészítettem a magyar népi építészet kisszótárát. Egy teljes, nagy lexikon elkészítése hatalmas feladat, több szerző közös munkáját igényli.

A népi építészet kutatásának tudománya jó 125 éves múltra tekint vissza hazánkban – azóta megszámlálhatatlan mennyiségű tanulmány jelent meg e témakörben. Ezek a művek a népi építészet szinte minden egyes szegmensét feldolgozták, bemutatták, s ma már nem csak a szakemberek, de a nagyközönség is válogathat a jobbnál jobb, közérthető alkotások között. Nincs olyan tája az országnak, amelyről ne látott volna napvilágot a nép építőművészetét bemutató leírás, tanulmány, vagy éppen könyv.

Amíg sok más tudományágra elmondható, hogy csak a szakavatottak, csak a kifejezetten a témával foglalkozók forgatják a szakirodalmát, a népi építészet az egyik olyan "műfaj", amely felé a nagyközönség folyamatos és kitüntetett figyelemmel fordul. Éppen ezért a népi építészettel foglalkozó könyveket, írásokat már évtizedekkel ezelőtt is nagy érdeklődés kísérte, manapság pedig egyrészt a hagyományokhoz való visszatérés igénye, másrészt pedig a gyakorlatiasság tartja magas szinten ezt az érdeklődést. Mert egyre több ember, család vállalja fel, hogy régi, hagyományos építőanyagokból és módon készült épületben éli életét, s ugyancsak sokan vásárolnak szabadidejük, kikapcsolódásuk eltöltésére ilyen épületeket, megmentve azokat az enyészettől. Ők azok, akik azért olvassák a népi építészeti szakirodalmat, hogy tanuljanak belőle. A hazai nép építészetben, s a hozzá kapcsolódó tudományágak képviselői között egységes az az álláspont, hogy a magyar népi építészeti nyelvezet a legszerteágazóbb s ezzel együtt a legváltozatosabb a világon.

Jól ismert az a tény, hogy számos olyan kifejezés van a népi építészet tárgykörén belül, ami az ország különböző tájain más és más tárgyat jelöl…. Ugyanakkor számos olyan építményt, alkotást ismerünk, ami kivitelezésében, formájában, funkciójában ugyanaz, mint az ország másik vidékén található épület – de neve egészen más. Csak két példa: mást jelent a „fecskefal” megnevezés a Nyugat-Dunántúlon és mást az Alföld keleti sarkában, és bár ugyanolyan formájú és kivitelezésű épületet használnak élelmiszertárolásra Vas megyében, mint a moldvai csángóknál, az egyik helyen azt „csűrnek”, a másikon „pajtának” nevezik.

Ám annak ellenére, hogy a népi építészet így vagy úgy százezrek, milliók életében jelen van, a mai napig nem jelent meg még olyan mű, ami a hozzá kapcsolódó szakkifejezéseket tárgyalja, megmagyarázza. Ez a kisszótár ezt a hiányt hivatott pótolni.

A mű mintegy 430-440, a magyar népi építészet tárgykörébe tartozó kifejezés, szó magyarázatát adja az olvasó kezébe. A kifejezések között nem csak a jelenlegi magyarországi népi építészeti kifejezések szerepelnek, hanem a környező országokban élő, és a távoli magyar közösségek (pl. a moldvai csángók) kifejezései is, és amennyire mód volt rá, a múltban még létező, de mára már javarészt elfeledett szavak is.

Az NKA-val kötött szerződés értelmében - mivel nem sikerült kiadót találni a mű kiadására - a kisszótár a Magyar Építész Kamara honlapján olvasható e-book formátumban.
Remélem, tetszeni fog az olvasóknak.